A MOZGÁS az ÉLET! Egészsége és energiája a mozgástól függ. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos álláspontja szerint a mérsékelt fizikai aktivitás a legjobb módja annak, hogy megőrizze és javítsa egészségét.
A kineziterápia mozgással történő terápia (görögül: kinein, mozogni, kinezis, mozgás). A fizioterápia azon területe, amely a mozgás gyógyító célú alkalmazásával foglalkozik, a szervezet optimális működésének helyreállítása érdekében. A fizioterápia részeként a gyógyászati rehabilitáció egyik legfontosabb aspektusa, azaz a test egyes részeinek vagy egészének rendszerezett mozgatása gyakorlatok formájában, a mozgásszervrendszer működésének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése és pótlása céljából.
A cél a páciens valamennyi képességének maximális kihasználása, hangsúllyal a mozgásszervrendszer sérült funkciójának lehető legjobb helyreállításán. A kineziterápia aktív és passzív gyakorlatokat foglal magában, az aktívak pedig aktív segített, aktív nem segített és ellenállással végzett aktív gyakorlatokra oszlanak. Szinte minden orvosi szakterületen alkalmazzák, de megelőzésként is, abszolút ellenjavallata pedig gyakorlatilag nincs.
A mozgás kivitelezésében részt vesz a csontrendszer, az ízületek, az izmok, valamint a környéki és a központi idegrendszer. A mozgás bekapcsolja a szív- és érrendszert, a légző- és az endokrin rendszert is, ezért a kineziterápia a rehabilitáció kötelező része a szívbetegségek, a légzőszervi betegségek, valamint a nefrológiai és neurológiai betegek esetében is.
Terápiás hatások
- az izomerő és a rugalmasság növelése
- az ízületi mozgástartomány növelése
- a szív- és érrendszer, a légzőszervek, az idegrendszer és az emésztőszervek működésének javítása
- a keringés javítása, valamint a helyi anyagcsere és a szervezet felépülésének felgyorsítása
- a helyes mozgásminta és motoros aktivitás kialakítása
Az általunk végzett kineziterápiás formák
- védő testhelyzetek és mozdulatok betanítása
- légzőgyakorlatok
- relaxációs gyakorlatok
- kineziterápia cervikális szindrómára
- kineziterápia lumbális szindrómára
- kineziterápia perifériás arthrosisok esetén (gonarthrosis, coxarthrosis, a kéz kis ízületeinek arthrosisa)
- kineziterápia csonttörés, sport- és egyéb sérülések után (kontraktúrák oldása)
- gyakorlatok csontritkulásra
- korrekciós torna (adagolt gyakorlatok, megelőzésként a testtartási deformitásokra hajlamos gyermekeknél, vagy terápiás céllal)
- gyakorlatok gerincferdülésre
- gyakorlatok háti púposságra (kyphosis)
- gyakorlatok a lúdtalp korrekciójára
A kineziterápiának szakszerűen vezetettnek és adagoltnak kell lennie, szakképzett, illetve magasabb képesítésű fizioterapeuta végzi. Az adagolás megköveteli a szervezet általános állapotának ismeretét: a szív- és érrendszer, a légző- és az idegrendszer, a pszichés felkészültség, valamint a páciens foglalkozásának és sporttörténetének ismeretét.
„A mozgás hatásában minden gyógyászati eszközt helyettesít, míg a többi gyógyszeres eszköz nem tudja helyettesíteni a mozgást.” (Tissot, 1781.)